KTamas' blog

Hosszú hónapok kitartó keresése után (haha), a Wikipediának hála sikerült tagline-t találni a blognak, egészen pontosan ezen bejegyzés olvasása közben.

(Warning: olvasása súlyos függőséget okozhat!)

Szóval már live az új céges e-mail rendszer, Linux-Postfix-Courier-Maildir-Ruby alapokon, merthogy az emailjeinket in-house fejlesztett Rubys progi rendezgeti mindenféle általunk kitalált kritériák alapján a megfelelő mappába, ebből ha minden jól megy, lesz előbb utóbb rendes daemon is, meg még sok egyéb nyalánkság, majd írok erről valószínű részletesebben is.

A másik dolog, ami viszont iszonyat menő az a Sinatra. Semmi sallang, a világ legminimalistább REST frameworkje,  hihetetlenül tökéletes mindenféle utiloknak webes frontendet adni, főleg ha HAML-lel és SASS-szel kombináljuk (ez utóbbi mondjuk épp nem akar menni, de majd fog), legalább egy közeljövőbeli projekt pl. tuti erre épül majd.

A Microsoft Outlook a leheto legfosabb e-mail kliens a vilagon, kiemelten ervenyes ez az IMAP-kezelesere (sokkal inkabb nemkezelesere) es egy evek / verziok ota nem fixalt bugra.

Napalmot ra.

[caption id="attachment_456" align="aligncenter" width="500" caption="Klikkre nagyobb"][/caption]

Valaki megcsinalta az osszes Win98 Plus! temat Windows 7-re, ikonokkal, kurzorokkal, hangokkal, hatterkepekkel. Nosztagia felsofokon, tovabbi infok itten talalhatoak.

Apple switched their computers from using Motorola 68K processors to Motorola/IBM PowerPC processors between 1994 and 1996. Since the Macintosh operating system, called System 7 at that time, was mostly written in 68K assembly, it could not be easily converted into a PowerPC operating system. Instead, most of the system was run in emulation: The new “nanokernel” handled and dispatched interrupts and did some basic memory management to abstract away the PowerPC, and the tightly integrated 68K emulator ran the old operating system code, which was modified to hook into the nanokernel for interrupts and memory management. So System 7.1.2 for PowerPC was basically a paravirtualized operating system running inside emulation on top of a very thin hypervisor. (The History of OS Migration)

(Credits: Angyalnap osztotta meg readeren.)

Erősen úgy tűnik, hogy bármi, amihez J. J. Abrams és Damon Lindelof nyúl, arannyá válik. Ez a film ugyanis egyszerűen tökéletes lett. Spoileres ömlengés a tovább után...

Scrubs. (2001-2009)

Szóval eljött az április, és eljött az Ubuntu 9.04 is, a próba kedvéért felraktam mind az asztali (munkahelyi) gépemre, mind a laptopomra. Az eredmények, nos, vegyesek.

Asztali gép: wifi nincs, viszont van videókártya (hehe), mégpedig ATi, abból is egy X300. A rendszer telepítés után nem hajlandó bekapcsolni a Compizt, a restricted drivers nem mutat semmit. Felrakom manuálisan a bináris drivert, halál, vesa módba kell kapcsolnom az X-et hogy újra életre keljen. Fél óra nyomozás után ellentmondásos információkat kapok, a legigéretesebbnek az tűnik, hogy ez a driver már nem támogatja az X300-at, csak azt nem sikerül megtudni, hogy akkor mi is. Itt jegyezném meg, hogy nem tudom, komolyan gondolták-e, hogy alapból kikapcsolva van a Ctrl+Alt+Backspace billkombó, de viccnek durva.

Mindenesetre, fájdalmasan lemondva a Compizról, egy meglepően használható és gyors rendszert kapunk. A Gnomeon a legutóbbi verzió óta políroztak egyet, berakták az új notification rendszert, hármas openoffisz (az UI ikonjai határozottan rondák továbbra is), és sok egyéb apróságot. Belekerült a rendszerbe a screen-profiles is, ami a screen használatát könnyíti meg mindenféle előre elkészített scripttel (amit utána szabadon módosíthatunk).

Körülbelül egy hétig használhattam a rendszert, és meglepően megkedveltem. Sajnos azt a problémát továbbra se oldja meg, hogy bizonyos, a munkámhoz elengedhetetlen programok továbbra is csak windowson futnak (hello, Trados!), úgyhogy sajnos 1-2 naponta kellett valamiért elővenni valamelyik virtuális gépet a szerveren. Viszont, mikor egész nap pl. linux szervereket izélgettem, egyáltalán nem hiányzott a windows (és a putty). Még a narancsárga alaptémát is megszoktam pár nap alatt, sajnos a linuxos Skype mondjuk butus, a Pidgin pedig továbbra is néha minden szó nélkül elszáll. Viszont a Gnome Do továbbra is a nambervan segédprogram. De izé, szóval az egész rendszer határozottan jó irányba indult el, csak ne rontsák el a Gnome 3-mat.

Sajnos ekkor ütött be egy váratlan alaplapprobléma, úgyhogy kénytelen voltam 1-2 napig a laptopomat használni, amiben viszont van wifi (oh boy...) és Intel videokártya (jáááááááááj). Meglepő módon a wifivel nem nagyon volt gond -- igaz kell neki reboot után úgy egy perc mire kapcsolódik, de ha az megvan, akkor megy --, a videokártya, na az viszont. Írtam már korábban a problémáról, de a legnagyobb egyelőre az, hogy laaaaaaaassssú. 2D-ben is. Két ablak között a váltás 1-2 másodperc, ami egyszerűen nevetséges. Lehet downgradelni Intrepides driverekre, midnenféle módokkal kisérletezni (EXA, UXA, XAA, ABC, BFG, CBA etc.) de sehogy se tudtam emberi sebességre hozni, arról nem is beszélve h anno a compiz amúgyis érdekes glitcheket produkált. Úgyhogy fájdalmas búcsút vettünk egymástól, és rebootoltam vissza Windows 7-be.

Mindenesetre, ha helyreáll az asztali gép, nem kizárt, hogy tovább fogom használni, már amikor tudom, mert hosszútávon nincs értelme annak, ha az egyetlen nyitott ablak egy terminal services client valamelyik virtgépünkre...

Szóval tegnap újra ellátogattam a Culinarisba, odaadtam LacKacnak az XKCD-s posztert, és bevásároltunk mindenféle külföldi édességből. Vettem mindenfélét, de csak azokról írok, amikről az előző postban nem:

• Reeses Nutrageous: na ebből bánom, hogy csak egyet vettem. A Reeses mindenféle peanut butteres (mogyoróvaj; nem nutella, hanem az édes-sós verzió) édességet csinál, leginkább a snickershez hasonlít, az alapösszetevő mellett van benne mogyoró, karamell, és persze csokival leöntve. Csillagos ötös.
• Orangina: ezt az üditőital tőlünk nyugatra bárhol kapható (szlovéniába folyamatosan ezt ittam), mindenféle citrusból készül, a Fanta elbújhat mellette. Kétféle verziója van, nálunk csak az enyhébb, sárgás verzió kapható, azonban létezik egy intenzívebb ízű, vörös színű verzió is, amibe valszeg vérnarancs is van meg mittomén még mi.
• Kellogs PopTarts: nagyméretű kekszek mindenfélével töltve (ez épp epres), berakja az ember a piritósba és egy perc alatt kész, minden egészséges reggeli alapkelléke kéne, hogy legyen (ha majd egyszer itthon is kapható lesz rendes áron etc.)
• Mentos Cube rágó: ez jelenleg veri az összes itthon kapható Orbit & tsai.-t, hosszan tartó, kíváló íz, finom, na.
• Arizona Tea (zöldteás-mézes verzió): ilyet utoljára amerikában ittam, klasszisokkal felette van az összes jelenleg kapható üveges teának (sajnos árban is), EZ az igazi tea.

Szóval 1980 táján összeállt három ember, és felhúzott egy céget a semmiből, megcsinálták a WordPerfectet, amely pár év után a legnépszerűbb szövegszerkesztő lett, egészen a Windows 3.0 megjelenéséig, ami után jött a Word for Windows... és a többit már tudjuk. Addig azonban egy egészen érdekes 12 év történetét ismerhetjük meg,

Szoval tenyleg elvarasok nelkul indultam neki a filmnek, de ez valami hihetetlen rossz volt. Igazabol tovabb erositette azt a meggyozodesem, hogy az animek live-action verzioi az esetek 99,9%-ban egyszeruen nem mukodnek, nem lehet megcsinalni (a 0,01%-ot ugy hivjak, hogy Matrix). 

A sztorinak koze sincs az eredetihez, a karakterek hihetetlen kidolgozatlanok es szinten nem sok kozuk van animes valtozataikhoz; az egesz film egy nagy osszecsapott maszlag, egyszeruen nevetseges. Ez igy egy nagy 1/10.

Ja es meg fogjak csinalni a Cowboy Bebopot is filmben, ami minimum szentsegtores. Az animerol  majd valamikor irunk mondjuk.

Egy DWM-ujrainditas megoldja, de ize. Jo, betas, tudom.

Ja amugy ez csak egy a sok kozul, a taskbar pl. rendszeresen villog meg ablakok random reszei lesznek atlatszoak, meg ilyesmi.

1. Miert rosszak a listajellegu blogpostok
2. Miert vagyok lusta felrakni az ekezetes billkiosztasomat
3. Egy rakat izraeli zene amit prezzeytol kaptam es so far tokjok
4. Win7 RC meg ugy altalaban a Win7
5. Jaunty Jackalope
6. Mennyire is valt be ez a back to PC switch dolog
7. Twitter esetleg
8. Fotozas meg esetleg
9. Miert nincs meg
10. ket temam hogy tizelemes legyen a lista

Hát így:

Make sure you show how Africans have music and rhythm deep in their souls, and eat things no other humans eat. Do not mention rice and beef and wheat; monkey-brain is an African's cuisine of choice, along with goat, snake, worms and grubs and all manner of game meat. Make sure you show that you are able to eat such food without flinching, and describe how you learn to enjoy it—because you care.

(via Bede)

Mivel nemrég beköltöztünk a belvárosba (mármint a munkahely), ezért felvetődött az ötlet, hogy akkor írjunk közösségi blogot a környékbeli kajáldákból, amiből ugye itt sok van, nos, ez meg is született.

Szóval erre jöttem ma, először, de nem utoljára (ok, Andrássyn végül végigmentem de megbántam, télleg Dob utca lesz legközelebb):

View Larger Map

...mikor az embernek ténylegesen, és fizikailag leesik az álla, és az agyát hirtelen túlterheli... valami. Mert ezt szavak nem felyezheti ki. Illetve, ha majd elmúlt a sokk, egy hangos "miééééééééééééééééééééééért?" talán belefér. Talán. Köszi, Bede!

(Warning: a videó NSFH, azaz Not Safe for Humanity)

(balról jobbra: (1) Olympus E-1  (2) No LOL cat t-shirt  (3) Starbuck's mug)

Update: elemzők szerint (én) még a kávé is finomabb belőle. Hiába, frissen őrölt.

Szóval tegnap jöttünk vissza a Moszkván ebédből, és ekkor vettük észre ezt:

Viseld a kedved, szóval vállalkozó kedvű emberek leszedhettek egy-egy post-itet és magukra ragaszhatták, igaz ilyet villámgyors körülnézésünkben nem találtunk (én azért felragasztottam magamnak egy :) -t). Továbbmenve a 61-es megállójába, pedig ezek voltak a földön:

Ezekre pedig mindenféle dolgok voltak felírva, egy még japánul is, ami elsőre kicsit zavaros volt (大女子きでお), de aztán ítthon eljátszottam vele és hamar értelmes lett, ha két kanjit egynek vettünk (大好きでお, azt jelenti kb., hogy "I love you"). Na mindegy, érdekes volt, na.

(bocs a képek minőségéért, majd leírom, hogy mivel is készült, külön sztori)

Tökéletes felvezetés a nyári moziévadhoz, elsőosztályú popcorn-film, se több, se kevesebb. Over-the-top az egész, de kit érdekel? Jót lehet rajta szórakozni, és ez a lényeg.

7/10

Ez így most simán az évad legjobb része volt, egyrészt Jennifer Morrison miatt, másrészt a Wilson szál miatt, harmadrészt meg. Looks like you're not losing it after all.

Drágulnak az üres adathordozók, így például az USB-portok és a pendrive-ok április 15-től, illetve azok a mobiltelefonok, amelyek kapacitása meghaladja a 64 megabitet, eddig az időpontig kell ugyanis a kereskedőknek hologramos címkével ellátni ezeket az eszközöket. [...] Az Artisjus honlapján részletesen ismertetett adatok [1] szerint a pendrive-ok díja egy gigabitig nettó 100 forint, ám egy 32 gigabitesé már eléri a 2400 forintot.

Update: indexen javították, de itt a teljes szöveg, mert a FigyelőNet még nem:

Breaking(-ish): A LacKac-fele bibliaolvasoba bekerult az ujforditas! Hasznaljatok, mert jo.

...főleg hogy most ment le ez a szám úgy tizedszerre és még mindig megunhatatlan.

(via @kelt from Turulcsirip)

Ha nem ez a vilag legjobb hallelujázása, akkor nem tudom mi az.

01-alleluia